Az agytörzs egy apró idegsejtcsoportja, az úgynevezett oldalsó parafacialis régió önmagában is képes tartósan megemelni a vérnyomást – erre jutott a Circulation Research szaklapban közölt kutatás. Patkányokon végzett kísérletekben a terület mesterséges serkentése emelte a vérnyomást, idegi aktivitásának csökkentése pedig visszaállította azt a normális tartományba.

Mit szabályoz az oldalsó parafacialis régió?

Ez az idegsejtcsoport alapvetően tudattól független, automatikus folyamatokat irányít: része van a légzés ritmusának, a pulzusszámnak és az emésztésnek a szabályozásában. Akkor is működésbe lép, amikor nevetünk, köhögünk vagy intenzíven mozgunk, ilyenkor az erőteljes kilégzést segíti.

A mérések szerint azonban a régió aktiválódása nem csak a légzésre hat. Olyan idegi jeleket indít el, amelyek összehúzzák az erek falát, és ezzel megemelik a vérnyomást. A folyamat mögött a szimpatikus idegrendszer áll, amely veszélyhelyzetben gyorsítja a pulzust és szűkíti az ereket – rövid távon védelmet jelent, tartós aktiválódása viszont kóros állapotokhoz vezet.

Dr. Julian Paton, az Aucklandi Egyetem fiziológusa, a kutatás vezetője szerint olyan agyi mechanizmust sikerült azonosítani, amely önmagában fenn tudja tartani a magas vérnyomást. Megfigyeléseik szerint magas vérnyomás esetén ez a terület kórosan aktív, gátlásakor pedig az erek ellazulnak, miközben a légzés szabályos menete nem sérül.

A kutatás legfontosabb adatai

  • Vizsgált terület: az agytörzs oldalsó parafacialis régiója
  • Közlés helye: Circulation Research
  • Kutatásvezető: Dr. Julian Paton, Aucklandi Egyetem
  • Modell: patkánykísérlet – serkentésre emelkedő, gátlásra normalizálódó vérnyomás

Az eredmények egy tágabb tudományos irányhoz illeszkednek: korábbi vizsgálatok az agy más területeit, például a szimpatikus idegrendszert szintén szabályozó hipotalamuszt is összefüggésbe hozták a magas vérnyomással, laboratóriumi modellben pedig e központok túlműködése a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a demencia kockázatát is növelte.

A megállapítások egyelőre állatkísérleteken alapulnak, és további vizsgálatok szükségesek annak tisztázásához, hogy emberben hasonló mechanizmus működik-e, illetve az esetek mekkora részéért felelhet ez az idegi útvonal. Hosszabb távon a felfedezés olyan kezelések irányába mutat, amelyek nem közvetlenül az erekre hatnak, hanem az agy érintett idegi központjainak kóros aktivitását csökkentik.

Az életmódbeli tényezők szerepe ettől nem csökken. A magas vérnyomás továbbra is az egyik leggyakoribb krónikus betegség, amely bizonyítottan növeli a stroke, a szívinfarktus, az érrendszeri károsodás és a szellemi hanyatlás kockázatát, a megelőzés és a kezelés alappillére pedig a testsúly rendezése, a rendszeres mozgás, a mérsékelt sóbevitel és a kiegyensúlyozott étrend.