Alacsonyabb testtömegindexszel (BMI) hozható összefüggésbe a korai reggeli és a korai vacsora egy 7074 fő adatait feldolgozó elemzés szerint. A Barcelonai Globális Egészségügyi Intézet kutatói 40 és 65 év közötti emberek táplálkozási szokásait vizsgálták, és azt találták, hogy a nap korábbi szakaszára időzített étkezések kedvezőbb BMI-értékekkel jártak együtt.
Az összefüggés akkor is fennmaradt, amikor a kutatók más tényezőket is figyelembe vettek, köztük az életkort, az alvási szokásokat és a napi étkezések számát. A vizsgálat célja éppen annak feltérképezése volt, kimutatható-e kapcsolat az étkezések időpontja és a testsúly között.
Miért számíthat az étkezések időzítése?
A szakemberek szerint az anyagcsere nem azonos intenzitással működik a nap minden órájában: egyes folyamatok nappal aktívabbak, este és éjszaka pedig a szervezet fokozatosan a pihenésre és a regenerációra hangolódik. Emiatt a késő esti étkezés kevésbé illeszkedhet a szervezet természetes működéséhez, mint a korábbi időpontban elfogyasztott vacsora.
A jelenség hátterében a cirkadián ritmus, vagyis a szervezet belső időmérő rendszere állhat, amely az alvást, a hormontermelést és az anyagcserét is szabályozza. Szerepe lehet az éjszakai böjtnek is: a korai vacsora és a másnapi reggeli között több órán át tartó étkezésmentes időszak alakul ki, amely szintén összekapcsolható az alacsonyabb BMI-vel.
A vizsgálat legfontosabb megállapításai
- 7074, 40 és 65 év közötti résztvevő étkezési szokásainak elemzése
- A korábbi reggeli és a korábbi vacsora alacsonyabb BMI-vel járt együtt
- Az eredmény az életkor, az alvás és az étkezésszám figyelembevétele után is megmaradt
- A kapcsolat a menopauzán átesett nőknél bizonyult a legerősebbnek
A menopauza idején zajló hormonális változások az anyagcserére és a testsúlyra is hatnak, sokan ebben az életszakaszban tapasztalják, hogy nehezebbé válik a fogyás. A korai étkezés ugyanakkor a kutatók szerint nem csodaszer: egyetlen késői vacsora sem vezet automatikusan súlygyarapodáshoz, a testsúlyt pedig a kalóriabevitel, az étrend összetétele, a fizikai aktivitás, az alvás minősége és a genetikai adottságok is alakítják.