A kórosan alacsony testsúly és az alultápláltság nem azonos állapot: a sovány alkatúak szervezete rendszerint semmilyen táplálékból nem szenved hiányt, az alultáplált szervezetre viszont hiánytünetek, sőt hiánybetegségek jellemzők. A fejlett országok népességének mintegy 3,5–5 százaléka túlságosan alacsony testtömegű, és többségüknél valamilyen betegség vagy anyagcserezavar áll a háttérben.

Az alultápláltság primer formájában maga a felvett táplálék és az abban lévő alapvető tápanyag kevés. A másodlagos formánál a beteg eleget eszik, a szervezet mégsem képes felvenni és beépíteni a tápanyagokat; ezért rendszerint valamilyen betegség vagy gyógyszer okolható.

A soványság két nagy okcsoportja

Az első esetben a táplálékbevitel marad el a szükségestől, gyakran étvágytalanság miatt. Ez kísérheti krónikus betegségek terápiáját (sugárterápia, gyógyszeres kezelés), társulhat mérgezésekhez, táplálkozási zavarokhoz (bulímia, anorexia), fejen lévő gyulladásokhoz és sérülésekhez, illetve a szájüreg, a fogak vagy az állkapocs fájdalmához. Étvágy mellett is kimaradhatnak ételek műtét után, kötelező diéta vagy a gyomor-béltraktus betegségei nyomán, és hiányos táplálkozás jellemző rákbetegeknél, terhesség idején, intenzíven sportolóknál, valamint böjt során.

A második csoportban elegendő étel és ital mellett a szervezet nem dolgozza fel megfelelően a tápanyagot. Okozhatja elégtelen gyomoremésztés, a gyomor egy részének eltávolítása, a bél tápanyagfelvételi zavara, epevezeték-elzáródás, Crohn-szindróma, HIV-fertőzés, örökletes enzimhiány – például laktóz-intolerancia –, parazitafertőzés vagy anyagcsere-betegség, így pajzsmirigy-túltengés. A normálisnál nagyobb fehérjevesztés hátterében májbetegség, vérmérgezés, ételmérgezés vagy vesebetegség állhat.

Következmények és kezelés

  • Vitamin- és nyomelemhiány, felboruló folyadék- és ionháztartás, elsősorban a káliumháztartásé.
  • Izomgyengeség, izomrángás, görcsök; a káliumhiány életveszélyes szívritmuszavart is okozhat.
  • Fokozott fertőzésfogékonyság, nehezebben működő immunrendszer, lassabb sebgyógyulás.
  • Kissúlyú terheseknél vetélés és csecsemőhalál veszélye, kis súlyú újszülöttek.
  • Vérszegénység, alacsony nemihormon-szint, csökkenő nemi működés, meddőség, csontritkulás.

A kóros alultápláltság kezelése megegyezik az anorexia nervosáéval, a pszichés támogatással együtt, és a szervezet fokozatos visszaszoktatását célozza a normális táplálkozásra; szélsőséges esetben intravénás táplálás előzi meg a szájon át bevitt mennyiség lassú emelését. A diéta elején a jól emészthető, könnyű ételek jönnek, míg a hüvelyesek, káposztafélék, gombák, zsíros húsok és felvágottak, leveles tészták, majonéz, sovány tejtermékek és erősen szénsavas italok kerülendők. Hiányzó tízkilónként 20 százalék többletkalóriát javasolnak, ami átlagosan napi 2500–3000 kalóriát jelent, napi hat étkezésre elosztva, a bevitel növelésével párhuzamosan kiegyensúlyozott testmozgással. Ha a testtömeg csökkenése időponthoz vagy időszakhoz köthető, orvosi vizsgálat ajánlott.